2009. november 30., hétfő

Naszályi kalandok

Vasárnap a nem éppen ideális időjárás ellenére kirándulni voltunk; ezúttal a kevésbé ismert Naszályon.
A hegy izgalmasnál izgalmasabb kalandokat tartogat; volt részünk madártani oktató sétányban, szédítően magas magaslesben, jártunk pallókkal kiépített lápon és egy igazi függőhídon is!
A fákról lelógó, karnyi vastag liánokat még nem is említettem, amiken Tarzanként himbálódzva pózoltunk ;) azért erről talán nem mutatnék fotókat...

A függőhíd kételkedő olvasóim számára:

Remélem sikerült kedvet csinálnom egy hétvégi kiránduláshoz :)

2009. november 26., csütörtök

Angyalka manómódra

Nemrég megkeresett valaki azzal, hogy nem készítek-e egészen véletlenül a gésás lámpagyöngyös hajtűk mellett angyalkásokat is...
Hát, megmondom őszintén nekem eddig eszembe sem jutott ez a lehetőség, de persze az ilyesfajta kihívásoknak soha nem tudok ellenállni ;)
Ő az első szülemény:

Azért nekem még mindig meglehetősen gésás, hehe, hát hiába :D
Kísérlezetés folyt. köv.

2009. november 23., hétfő

Íme a műhely!

Bizonyára többen kíváncsiak vagytok arra, hogy milyen a műhelyem, hogy is néz ki a gázégőm vagy a munkaasztalom, ahol a gyöngyök születnek...
Ki kell ábrándítsak mindenkit, valójában NINCS IS MŰHELYEM.
Illetve pontosítok, állandó műhelyem nincs.
A lakás különféle szegleteibe rejtett eszközöket, szerszámokat, azokon a "bizonyos napokon" előráncigálom, és hipp-hopp berendezkedek a fürdőszobánkba (azért ide, mert egyrészt máshol nem lenne hely, illetve itt a tűzálló padlóburkolat és a könnyű takaríthatóság is adottak).

A korral haladóbb kollégáim öngyújtót, sőt gázgyújtót használnak, de mint a gyufásskatulyákból is látható, én ragaszkodom a hagyományos megoldásokhoz ;)
Egyébként nem is mindegyikben van gyufa, van, amelyikben üvegport vagy millefiori szeletkéket tárolok.
A kép a rend állapotát mutatja, munka végeztével sokkal de sokkal kaotikusabb a helyzet.

2009. november 17., kedd

Még egy mánia!

Nem vagyok normális.
Nekem nem elég a napi 8 óra irodai munka, a saját cég, a lámpagyöngy-és ékszer készítés, a varrás és a biokertészkedés, MUSZÁJ volt megint valami újba belevágnom :)
Korábban már utaltam a kosarak iránt táplált vonzalmamra, hát a tettek mezejére léptem, és elkezdtem egy amolyan kosaras "klubféleségbe" járni.
Szerencsés esetben minden péntek este egy újabb (kicsit csálé, kicsit lukas, de az enyém :) kosárkát viszek diadalmasan haza (oda, ahová egyébként már egy gombostűt sem lehetne leejteni...).
Eddig ezeket sikerült elkövetnem. Az előtérben díszelgő darab nem pásztorkunyhó makett, hanem madáretető...

És akkor a reklám helye :)
A csillaghegyi tanfolyamon az én szigorú, de melegszívű és alapos tanítónénim kisebb rábeszélés után megnyitotta saját boltocskáját, amit ezennel nagy-nagy szeretettel ajánlok figyelmetekbe!
Nézzétek meg az ő tényleg profi kosarait és egyebeit itt!

2009. november 16., hétfő

Valami új...

Ez a minimál-design fülbevaló még engem is meglepett a minimálságával ;)
Egy megrendelésre készült karkötőből maradtak ki a füstkvarc színű lámpagyöngyök, amiket már jóideje csak rakosgattam egyik dobozkámból a másikba.
Aztán pénteken bekattant valami, és megszületett ez a szupermodern darab.
A lámpagyöngyöket az isztambuli bazárban vett ezüst lapocskák, és valódi korall bogyók fogják közre.
Hamarosan a boltomban!

2009. november 14., szombat

Már megint...

...eltűntem...
Ezúttal nem utazgattam, sokkal prózaibb elfoglaltságaim akadtak, nevezetesen a munkahelyemen itt voltak látogatóban a külföldi főnökeim, akik az egésznapos meghitt irodai együttlétet esténként kötelező jellegű fakultatív programokkal spékelték meg, úgymint céges vacsora, jégkorcsolyázás, éjszakai városnézés és még sorolhatnám...
Ma reggel érzelmes búcsút vettünk, én pedig azóta próbálok visszatérni a normális kerékvágásba.

Gyorsan meg is mutatom azt a fülbevaló orgiát, amit egy galéria megrendelésére készítettem nemrégiben.

Érdekes, hogy mióta a Meskán árulom lámpagyöngyeimet, és hála a sok kedves visszatérő vevőmnek, megrendelésekben sem szűkölködöm, szinte teljesen leépítettem korábbi "viszonteladóimat"... igazából egy galéria maradt csak a belvárosban, aminek a tulajdonosait annyira szeretem, hogy nem volt szívem véget vetni a sokéves sikeres együttműködésnek.
No, hát nekik viszem majd ezt a kis füli-kollekciót a napokban :)

2009. november 7., szombat

Voilá!

Íme néhány említésre méltó példány a múlt hét terméséből...
Kisebb üröm az örömben, hogy amit IGAZÁBÓL meg szerettem volna mutatni, az a gyöngy rejtélyes módon eltörött...ilyesmi minden szökőévben egyszer fordul elő velem, azt hiszem a jövő héten újra nekifutok ;)

Továbbra is gésa-, illetve hajtű lázban égek. Elég könnyű a dolgom, mert minden korábbi szettből kimaradt lámpagyöngyöt remekül fel tudok használni hozzájuk.
Kivéve persze, ha olyan speciális színkombinációt szeretne valaki, amit általában nem használok; ilyen megrendelésre született például a legfelső, flamencós beütésű hölgyemény.

Folyt. köv.

2009. november 5., csütörtök

Hírecske

Benne vagyok a Nők Lapja Egészség magazin novemberi számában; jobban mondva nem is magában a sajtóorgánumban, hanem az amellé csatolt, stresszoldás témájával foglalkozó füzetecskében ;)
A kétoldalas szösszenetben azt taglalom, hogy alkotással, például lámpagyöngy készítéssel milyen remekül levezethető a hétköznapok feszültsége (persze bizonyos részletekről bölcsen hallgatok, mint például az aranyfóliás kalandról, amit inkább a "vérnyomásemelés természetes módszerekkel" című különkiadásra tartogatok).
Most nem mondom, hogy rohanjatok megvenni, mert egyrészt kissé át lettek fogalmazva a gondolataim (bizonyos mondatok ilyen formában sosem hagyták el a számat :) illetve aki kíváncsi rám vagy arra amit csinálok, annak bőven elég ha követi a blogomat...

Ja, és a lényeg; tegnap este végre-valahára tüzeskedtem, remélem holnap már lámpagyöngyös képeim is lesznek.

2009. november 3., kedd

Aranyoskáim

Valószínűleg öregszem.
Más magyarázatot nem találok arra a tényre, hogy az utóbbi időben egyre jobban vonz az arany, és a benne rejlő kiaknázatlan lehetőségek.
Új hóbortomon felbuzdulva szereztem be az alábbi alkatrészeket.

Mielőtt bárki a szívéhez kapna, félreértés ne essék, nem valódi aranyról van szó, az akasztók és a szerelőpálcák valójában "arannyal futtatott" ezüst alkatrészek.
Na igen, de mi is az az arannyal futtatott?
Kiműveltem magam a témában, íme a magyarázat:

Annak aki nem engedheti meg magának, hogy valódi arany kellékekkel játszadozzon, két lehetősége marad; az aranyozott és az arannyal futtatott "bizsu alkatrészek".
Első hallásra azt gondolnánk, a két kifejezés ugyanazt jelenti, holott ez korántsem igaz!
Az alapvető különbség az, hogy míg az aranyozott akasztók, satöbbik esetében általában egy "hitványabb" fémet, például rezet vonnak be leheletfinom arany filmréteggel (ami tartós használat esetén gyorsan lekopik illetve besötétedik) addig az arannyal futtatott tárgyak alapja egy ezüst, vagy rhódium "mag" amire egy vastagabb, valódi arany köpeny kerül.
Az ilyen módon készült ékszerek, alkatrészek pontosan úgy néznek ki mint valódi arany megfelelőik, nem kopnak vagy szineződnek el, és bárki viselheti őket, aki amúgy az aranyon kívül minden más fémre érzékeny.

Hát meglátjuk mit sikerül varázsolnom a bemutatott darabokból, kis szerencsével holnap este végre ismét a gázégő mellé telepedhetek :)