2009. december 31., csütörtök

B.U.É.K.

Boldog Új Évet Kívánok minden lelkes olvasómnak, és ígérem legközelebb már üveges-lámpagyöngyös bejegyzésekkel is szolgálok ;)



Ami az újévi fogadalmakat illeti...
Először is megpróbálom gyakrabban frissíteni a blogot ;) és persze olyan témákat találni, amik érdekelhetnek Titeket.
Aztán a környezettudatosság kérdése...eddig is sok mindent újra hasznosítottam, a szemetet is évek óta szelektíven gyűjtöm, de úgy érzem ez még mindig édeskevés.
Jövőre szeretnék arra is figyelni, hogy minél kevesebb szemetet generáljak.
Azaz vége a papírpoharas kávéknak; boltba csak és kizárólag vászontáskával a zsebemben indulok, és persze továbbra sem fogok tízesével csomagolt papírzsebkendőt venni, mikor ott van a százas kiszerelésű is, mint ahogy illatosított, fehérített és színezett vécépapírt és patronos kávét sem...olyan jó, hogy van két kezem, amivel körülbelül egy perc leforgása alatt kirázhatom a zaccot a kávéfőzőből és megtölthetem illatos, friss kávéval...ez amúgy is kötelező szent reggeli ceremónia, amit ki nem hagynék :)
Úgy általában, meg kéne tanulni lassabban élni...

2009. december 30., szerda

Most múlik pontosan...

Egy szívszaggatóan gyönyörű dalt szeretnék megosztani veletek, aminek napok óta függője vagyok ;)

2009. december 23., szerda

Boldog karácsonyt!

Nagyon boldog, meghitt karácsonyt kívánok Nektek, és köszönöm, hogy figyelemmel kíséritek a blogomat; igyekszem jövőre is hasznos, érdekes postokat közzétenni!

2009. december 22., kedd

Egy jó hely...

Pár hete Ceci barátnőm unszolására látogattam meg először a Kálvin tér közelében lévő "Made by you" elnevezésű műhelyt, ahol kész, fehér kerámiatárgyakat lehet kerámiafestékkel egyedivé varázsolni, illetve vállalkozóbb kedvűek saját elképzeléseik alapján formázhatják is az agyagot.
Naná, hogy én a második lehetőséget választottam ;)
Ezeket a karácsonyradísznek szánt kerámiákat készítettem...

A hely nagyon családias, rengeteg inspirációval, és a személyzet is segítőkész; tökéletes programötlet egy barátnős diskurzusra, mikoris az ember összekötheti a kellemest a hasznossal.

Mostanában azért nem árt előre foglalni asztalt, mert gyakori a teltház!

2009. december 21., hétfő

Tádám!

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat a mobilfityegős bejegyzéshez!

Kedvesemet (aki nem rendszeres olvasója blogomnak :) megkértem, hogy mondjon egy számot 1 és 9 között, és ő a 7-est választotta, így ezúton jelentem, hogy megvan a nyertes, a képen látható darabot Csebura kapja meg, gratulálok :D

Kérlek majd a kreativmano@freemail.hu címre írd meg, hogy hová küldjem, vagy ha személyesen szeretnéd átvenni!

2009. december 19., szombat

Fotók és ajánló

Jelentem, végre-valahára nekem is sikerült karácsonyi hangulatba jutnom!
Ebben nagy szerepe volt a mai hóesésnek, illetve a lassan szokásossá váló esztergomi kiruccanásnak, amit tavaly is pont az ünnepek előtti héten sikerült megejtenünk.
A kora-délutáni, könnyebb kirándulás után forralt borral és sült kolbásszal koronáztuk meg a napot a kisváros gyönyörűen helyrehozott, békebeli hangulatot árasztó főterén.

Sűrű hóesés a Kis-Duna melletti sétányon

A repkedő mínuszok ellenére is sokan jöttek beszippantani az ünnepi hangulatot, ha tehetitek, menjetek ti is!

A mobilfityegős bejegyzéshez még holnap éjfélig várom a hozzászólásokat!

2009. december 16., szerda

Sorsolok!

Hát ismét sikerült eltűnnöm jó pár napra...
Az igazat megvallva lélegzetvételnyi időm is alig van, és őszintén csodálom azokat, akik így, az ünnepek küszöbén is tudják egy-két naponta frissíteni a blogjukat.
Kitaláltam valamit kárpótlásul a lustaságomért; akik vasárnap éjfélig hozzászólnak ezen bejegyzéshez, azok között a kedves olvasók között kisorsolom a képen látható, saját lámpagyöngyömből készült mobil (opcionálisan zipzár) fityegőt :)

Ez a darab azért különösen kedves nekem, mert azon kívül, hogy a kedvenc színeimmel és az egyik kedvenc mintámmal készült a lámpagyöngy, egy olyan ezüstözött fácska lóg a végén, ami szépségével és kidolgozottságával azonnal elvarázsolt, mikor megláttam a boltban (meg is vettem mind a négy darabot, ami még volt nekik...úgy látszik nem csak nekem jöttek be :)

A szerencsés nyertes nevét hétfő délelőtt írom meg, addig is kommenteljetek bártan!

2009. december 10., csütörtök

Hétfői termés

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én szeretem a női magazinokban azokat az "előtte és utána" című fotókat...tudjátok, mikor egy szürke kisegérből pár óra leforgása alatt szexbombát varázsolnak.
A koncepciót lámpagyöngyökre alkalmazva íme a hétfő éjszaka termése kihűtés után (ám mosás és tisztítás előtt) kedd reggel:

És az ékszerek, amiket készítettem belőlük

Sajnos a fényviszonyok mostanság nem kedveznek a fotózásnak, de azért próbálkozom...néha nagyon jól jön a Photoshop képvilágosító funkciója is ;)

2009. december 7., hétfő

Ha tél...

...akkor hóember :D
A sálja DIREKT ilyen bohémes-csálé, mert neki így tetszik!
Lassan de biztosan kezdek én is az ünnepekre hangolódni...

A gésákkal ellentétben ő egy egy darabból álló lámpagyöngy aki amerikai üvegmaradékból készült az újrahasznosítás jegyében.
Talán lesznek testvérkéi is...

2009. november 30., hétfő

Naszályi kalandok

Vasárnap a nem éppen ideális időjárás ellenére kirándulni voltunk; ezúttal a kevésbé ismert Naszályon.
A hegy izgalmasnál izgalmasabb kalandokat tartogat; volt részünk madártani oktató sétányban, szédítően magas magaslesben, jártunk pallókkal kiépített lápon és egy igazi függőhídon is!
A fákról lelógó, karnyi vastag liánokat még nem is említettem, amiken Tarzanként himbálódzva pózoltunk ;) azért erről talán nem mutatnék fotókat...

A függőhíd kételkedő olvasóim számára:

Remélem sikerült kedvet csinálnom egy hétvégi kiránduláshoz :)

2009. november 26., csütörtök

Angyalka manómódra

Nemrég megkeresett valaki azzal, hogy nem készítek-e egészen véletlenül a gésás lámpagyöngyös hajtűk mellett angyalkásokat is...
Hát, megmondom őszintén nekem eddig eszembe sem jutott ez a lehetőség, de persze az ilyesfajta kihívásoknak soha nem tudok ellenállni ;)
Ő az első szülemény:

Azért nekem még mindig meglehetősen gésás, hehe, hát hiába :D
Kísérlezetés folyt. köv.

2009. november 23., hétfő

Íme a műhely!

Bizonyára többen kíváncsiak vagytok arra, hogy milyen a műhelyem, hogy is néz ki a gázégőm vagy a munkaasztalom, ahol a gyöngyök születnek...
Ki kell ábrándítsak mindenkit, valójában NINCS IS MŰHELYEM.
Illetve pontosítok, állandó műhelyem nincs.
A lakás különféle szegleteibe rejtett eszközöket, szerszámokat, azokon a "bizonyos napokon" előráncigálom, és hipp-hopp berendezkedek a fürdőszobánkba (azért ide, mert egyrészt máshol nem lenne hely, illetve itt a tűzálló padlóburkolat és a könnyű takaríthatóság is adottak).

A korral haladóbb kollégáim öngyújtót, sőt gázgyújtót használnak, de mint a gyufásskatulyákból is látható, én ragaszkodom a hagyományos megoldásokhoz ;)
Egyébként nem is mindegyikben van gyufa, van, amelyikben üvegport vagy millefiori szeletkéket tárolok.
A kép a rend állapotát mutatja, munka végeztével sokkal de sokkal kaotikusabb a helyzet.

2009. november 17., kedd

Még egy mánia!

Nem vagyok normális.
Nekem nem elég a napi 8 óra irodai munka, a saját cég, a lámpagyöngy-és ékszer készítés, a varrás és a biokertészkedés, MUSZÁJ volt megint valami újba belevágnom :)
Korábban már utaltam a kosarak iránt táplált vonzalmamra, hát a tettek mezejére léptem, és elkezdtem egy amolyan kosaras "klubféleségbe" járni.
Szerencsés esetben minden péntek este egy újabb (kicsit csálé, kicsit lukas, de az enyém :) kosárkát viszek diadalmasan haza (oda, ahová egyébként már egy gombostűt sem lehetne leejteni...).
Eddig ezeket sikerült elkövetnem. Az előtérben díszelgő darab nem pásztorkunyhó makett, hanem madáretető...

És akkor a reklám helye :)
A csillaghegyi tanfolyamon az én szigorú, de melegszívű és alapos tanítónénim kisebb rábeszélés után megnyitotta saját boltocskáját, amit ezennel nagy-nagy szeretettel ajánlok figyelmetekbe!
Nézzétek meg az ő tényleg profi kosarait és egyebeit itt!

2009. november 16., hétfő

Valami új...

Ez a minimál-design fülbevaló még engem is meglepett a minimálságával ;)
Egy megrendelésre készült karkötőből maradtak ki a füstkvarc színű lámpagyöngyök, amiket már jóideje csak rakosgattam egyik dobozkámból a másikba.
Aztán pénteken bekattant valami, és megszületett ez a szupermodern darab.
A lámpagyöngyöket az isztambuli bazárban vett ezüst lapocskák, és valódi korall bogyók fogják közre.
Hamarosan a boltomban!

2009. november 14., szombat

Már megint...

...eltűntem...
Ezúttal nem utazgattam, sokkal prózaibb elfoglaltságaim akadtak, nevezetesen a munkahelyemen itt voltak látogatóban a külföldi főnökeim, akik az egésznapos meghitt irodai együttlétet esténként kötelező jellegű fakultatív programokkal spékelték meg, úgymint céges vacsora, jégkorcsolyázás, éjszakai városnézés és még sorolhatnám...
Ma reggel érzelmes búcsút vettünk, én pedig azóta próbálok visszatérni a normális kerékvágásba.

Gyorsan meg is mutatom azt a fülbevaló orgiát, amit egy galéria megrendelésére készítettem nemrégiben.

Érdekes, hogy mióta a Meskán árulom lámpagyöngyeimet, és hála a sok kedves visszatérő vevőmnek, megrendelésekben sem szűkölködöm, szinte teljesen leépítettem korábbi "viszonteladóimat"... igazából egy galéria maradt csak a belvárosban, aminek a tulajdonosait annyira szeretem, hogy nem volt szívem véget vetni a sokéves sikeres együttműködésnek.
No, hát nekik viszem majd ezt a kis füli-kollekciót a napokban :)

2009. november 7., szombat

Voilá!

Íme néhány említésre méltó példány a múlt hét terméséből...
Kisebb üröm az örömben, hogy amit IGAZÁBÓL meg szerettem volna mutatni, az a gyöngy rejtélyes módon eltörött...ilyesmi minden szökőévben egyszer fordul elő velem, azt hiszem a jövő héten újra nekifutok ;)

Továbbra is gésa-, illetve hajtű lázban égek. Elég könnyű a dolgom, mert minden korábbi szettből kimaradt lámpagyöngyöt remekül fel tudok használni hozzájuk.
Kivéve persze, ha olyan speciális színkombinációt szeretne valaki, amit általában nem használok; ilyen megrendelésre született például a legfelső, flamencós beütésű hölgyemény.

Folyt. köv.

2009. november 5., csütörtök

Hírecske

Benne vagyok a Nők Lapja Egészség magazin novemberi számában; jobban mondva nem is magában a sajtóorgánumban, hanem az amellé csatolt, stresszoldás témájával foglalkozó füzetecskében ;)
A kétoldalas szösszenetben azt taglalom, hogy alkotással, például lámpagyöngy készítéssel milyen remekül levezethető a hétköznapok feszültsége (persze bizonyos részletekről bölcsen hallgatok, mint például az aranyfóliás kalandról, amit inkább a "vérnyomásemelés természetes módszerekkel" című különkiadásra tartogatok).
Most nem mondom, hogy rohanjatok megvenni, mert egyrészt kissé át lettek fogalmazva a gondolataim (bizonyos mondatok ilyen formában sosem hagyták el a számat :) illetve aki kíváncsi rám vagy arra amit csinálok, annak bőven elég ha követi a blogomat...

Ja, és a lényeg; tegnap este végre-valahára tüzeskedtem, remélem holnap már lámpagyöngyös képeim is lesznek.

2009. november 3., kedd

Aranyoskáim

Valószínűleg öregszem.
Más magyarázatot nem találok arra a tényre, hogy az utóbbi időben egyre jobban vonz az arany, és a benne rejlő kiaknázatlan lehetőségek.
Új hóbortomon felbuzdulva szereztem be az alábbi alkatrészeket.

Mielőtt bárki a szívéhez kapna, félreértés ne essék, nem valódi aranyról van szó, az akasztók és a szerelőpálcák valójában "arannyal futtatott" ezüst alkatrészek.
Na igen, de mi is az az arannyal futtatott?
Kiműveltem magam a témában, íme a magyarázat:

Annak aki nem engedheti meg magának, hogy valódi arany kellékekkel játszadozzon, két lehetősége marad; az aranyozott és az arannyal futtatott "bizsu alkatrészek".
Első hallásra azt gondolnánk, a két kifejezés ugyanazt jelenti, holott ez korántsem igaz!
Az alapvető különbség az, hogy míg az aranyozott akasztók, satöbbik esetében általában egy "hitványabb" fémet, például rezet vonnak be leheletfinom arany filmréteggel (ami tartós használat esetén gyorsan lekopik illetve besötétedik) addig az arannyal futtatott tárgyak alapja egy ezüst, vagy rhódium "mag" amire egy vastagabb, valódi arany köpeny kerül.
Az ilyen módon készült ékszerek, alkatrészek pontosan úgy néznek ki mint valódi arany megfelelőik, nem kopnak vagy szineződnek el, és bárki viselheti őket, aki amúgy az aranyon kívül minden más fémre érzékeny.

Hát meglátjuk mit sikerül varázsolnom a bemutatott darabokból, kis szerencsével holnap este végre ismét a gázégő mellé telepedhetek :)

2009. október 28., szerda

Bogárdömping

Mostanában egy sereg katicát kellett készítenem...nem bántam a dolgot, mert szeretek elbíbelődni ezekkel a vicces kis jószágokkal, bár meg kell mondanom, hogy a dolog még így, ennyi év után is sokszor kihívást jelent.
Hogy miért?
Hát azért, mert a katica készítése lényegében nem más mint "vaktában lövöldözés".
Az üvegrudak, színűktől függően más-más árnyalatot kapnak a lángban; például a fehér üveg egészen világos, szinte rózsaszínes színben izzik; míg az áttetsző fűzöld borostyánszín lesz a melegben.
A katica esetében az adja a dolog pikantériáját, hogy egy bizonyos hőmérsékleten a piros és a fekete üveg pontosan egyforma színben izzik; azaz egyáltalán nem látszik, hogy a csíkok és pöttyök valóban oda kerültek-e ahová szántuk őket...ennél a színkombinációnál a biztos kéz mellett igazából csak a Gondviselésben bízhatunk :)

2009. október 27., kedd

Hosszú hétvége

Kicsit kivontam magam a forgalomból.
A hosszú hétvégét megtoldottam még egy nappal, és ilyen meg hasonló helyeken szellőztettem benzingőzös budapesti tüdőmet :)

Holnap gyöngyökről is szó lesz :)

2009. október 21., szerda

Kihívtam Kínát

...avagy kézműves kontra kínai.
Régóta készültem megírni az alábbi bejegyzést, mert nagyon gyakran szembesülök azzal, hogy sokan nem értik, miért kerülnek a kézműves gyöngyök annyiba amennyibe, mikor a hobbi boltokban már kilószám lehet venni az olcsó importált lámpagyöngyöket.
Azt gondolom szükség van rá, hogy tudjunk az alapvető különbségekről, illetve képesek legyünk felismerni, hogy mi valóban minőségi.
Az alábbiakban egy fotó segítségével szeretném illusztrálni a két kategória ismérveit.

Direkt emiatt a bejegyzés miatt vettem a fáradságot, és besétáltam egy kreatív boltba; az igazsághoz hozzá tartozik, hogy hosszas kutatómunka eredményeként találtam ezt a példányt, ami majdnem az összes lehetséges hiányosságot magán viseli. És én még fizettem is érte ;)
A félreértések elkerülése végett a jobb oldali gyöngyről van szó.
A bal oldalon elhelyezkedő versenyző saját szerény művem. (áttetsző üveg beleégetett ezüst buborékokkal).

Akkor kezdjük a rövidebb felsorolással; ami azonos a két gyöngyben, hogy mindkettő kézzel készült, átlátszó lámpagyöngy.

És akkor az alapvető különbségek:
Ami azonnal szemet szúr, hogy a távolkeleti gyöngy bár ugyanúgy áttetsző üvegből készült, ez az üveg a legritkább esetben "tiszta"; jól látszik a fotón, hogy a felhasznált üveg szennyezett, sok apró kis szemcsével, mikroszkópikus buborékkal, amiktől szinte szürkésnek tetszik a színe.
A nagy buborékok sajnos nem látszanak ezen a fotón...ezekre azért kell figyelni, mert ha túl sok van belőlük, feszültséget okoznak az üvegben, és nagyon könnyen töréshez vezetnek.

Szintén szembetűnő, és sok kellemetlenséget okoz, hogy a távol-keleti gyöngy nincs kitisztítva, azaz a készítés során felhasznált formaleválasztó folyadék maradványa ott csúfoskodik a gyöngyben; figyeljük meg, hogy a bal oldali gyöngy furatából ez maradéktalanul el lett távolítva.

Ami a fotón kevésbé jól látszik, de szintén fontos, hogy a "futószalagon" gyártott gyöngyök furata sokszor nem eldolgozott, éles felületű; ez azért jelent problémát, mert az éles üveg könnyen elvághatja a damilt vagy fűzőcérnát amit ékszereinkhez használunk.
Az igényes kézműves gyöngyök furata legömbölyített, sima.

Szintén kevésbé látszik a fotón, hogy a hobbi boltban vett gyöngy több helyen is el van repedve. Sajnos ez nagyon általános jelenség...az oka pedig az, hogy az ilyen gyöngyök nincsenek szakszerűen kihűtve, azaz az üvegben a túl gyors hűlés miatt feszültség keletkezik, ami előbb-utóbb szétrepeszti a gyöngyöt. A kézműves gyöngyök ezzel szemben készítés után hosszú órákig hűlnek, így a bennük lévő feszültség minimális.

Végezetül egy olyan dolgot említenék meg, ami számomra a legfontosabb és a legnagyobb különbséget jelenti; míg a távol-keleti lámpagyöngyöket sokszor éhbérért, futószalagon készítik, és a készítőjük leginkább a mennyiségre hajt (minél kevesebb idő alatt minél több kész gyöngy) addig az általában hobbiból alkotó kézműves hosszú perceket, nemritkán órákat tölt el egy-egy gyönggyel; szívét-lelkét beleadja az alkotásba, és csak azt kínálja eladásra, amivel ő maga is tökéletesen elégedett.
Van olyan is, hogy egy-egy darab úgy a szívéhez nő, hogy megsiratja, ha új gazdára talál...

2009. október 19., hétfő

Ráhangolódás

A Börzsönyben, a Nagy-Hideg hegyen jártunk szombaton.
Az idő már induláskor, a hegy lábánál is elég borongós volt, de az út második felét már masszív hóesésben tettük meg.
Szeretem a téli erdő csendjét, ezt a mindent beborító, fenséges fehérséget...

Ezt már a hegyről lefelé jövet fényképeztem.

A kellemes túrát természetesen meg kellett koronáznunk egy estebéddel, melyet szokás szerint a kismarosi Patak vendéglőben ejtettünk meg...melegen ajánlom a helyet mindenkinek, aki arra jár; sajnos mire eszembe jutott, hogy lefotózzam gyönyörűségesen gőzölgő halászlevemet, már késő volt...

2009. október 13., kedd

Birsalmasajt

Rekord mennyiségű birsalma termett az idén a telken, ennek folyományaként a tegnap estét (éjszakát) úgy cirka 11-ig birsalmasajt főzéssel töltöttük.
Bőszen hámoztuk, aprítottuk, főztük, kavartuk az illatos almát, közben szabályos csatatérré változtatva a lakást. Jelenleg minden épkézláb edényféleségben ez a ragacsos massza tartózkodik...Vajon ki találja ki, mivel lepem meg idén karácsonykor közelebbi s távolabbi rokonaimat?
:)

2009. október 12., hétfő

Hajtű vagy sáltű

Mit is csinálhattam volna egy ilyen borongós, esős hétvégén?
Hangulatomat felvillanyozandó, csillogó-villogó gésa hölgyikéket applikáltam mahagóni hajtűk (vagy ahogyan Ameva bölcsen rámutatott, opcionálisan sáltűk) végére. Ugye felismeritek a nemrégiben bemutatott aranybigyót közöttük?
A hajtűk/sáltűk 18 cm hosszúak, és hamarosan beköltöznek Meska boltomba is!

Ígértem korábban egy használat közben készült képet is...Íme Ceci barátnőm, hajában az első hajtűmmel

2009. október 8., csütörtök

Medál másképp

Ezt a virágos gyöngyöt kicsit másképp "tálaltam" mint a korábbiakat. Nagyobb gyöngyeimet általában 2 mm-es furattal készítem, így önmagukban is könnyedén felfűzhetők egy kígyó- vagy omega láncra.
Ezúttal ezüst szerelékekkel valódi kis medált varázsoltam a gyöngyből, amit bárki felfűzhet a saját (hagyományos, láncszemekből álló) láncára.

Ez a gyöngy hamarosan megtalálható Meska boltomban is!

2009. október 6., kedd

Antik és fényes

Mióta lámpagyöngyözésre adtam a fejem hiszem és vallom, hogy ezekhez a miniatűr alkotásokhoz márpedig ezüst dukál!
Egyszerűen nem lenne szívem a kemény órák munkájával elkészített gyöngyöket olcsó, ajóégtudjamibőlkészült, távolkeleti bizsualkatrészekkel kombinálni.

Szerencsére már itthon is egyre több helyen szerezhetünk be 925 ezrelék finomságú ezüst fülbevaló akasztókat és szerelőpálcákat, de ezzel az anyaggal is valahogy úgy vagyunk, mint a hajunkkal; ha egyenes akkor bongyort, ha hullámos akkor meg szögegyeneset szeretnénk...

Mindez kedvenc nemesfémünk esetében úgy nyilvánul meg, hogy mikor épp csak fényes alkatrészeink vannak otthon, akkor tutira valami antik hatású darabon munkálkodnánk szívesebben, mikor meg hegyekben áll a patinás alapanyag, akkor meg inkább a vadiúj, csillogó fém tűnik izgalmasabbnak.
Én legalábbis majdnem mindig így vagyok vele.
Szerencsére némi praktikával és utánajárással könnyen megoldást találhatunk mindkét problémára!
A levegőn az ezüst ha tetszik, ha nem, előbb-utóbb patinát kap, megfeketedik.
Ha tetszik ez a hatás, nincs semmi dolgunk, hagyjuk kint az alkatrészeket vagy a kész ékszert a levegőn, ami szép lassan elvégzi a dolgát :)
Ha gyorsítani akarjuk a folyamatot, akkor bevethetjük a kénmáj oldatot (ezt általában ötvösök használják, nem teljesen veszélytelen) vagy megpróbálkozhatunk a keménytojás metódussal is, aminek a lényege, hogy egy főtt tojást kettévágunk, majd az antikolni kínánt ezüsttel együtt egy zacskóban légmentesen elzárunk...pár óra alatt besötétíti az ezüstöt.

Amennyiben viszont a megfeketedett ékszert szeretnénk ismét csillogóvá varázsolni, erre is több lehetőségünk van;
Egy finom polírozó rongyocskával átdörgölve az ezüst ismét fényesen ragyog; hasonló hatás érhető el fémtisztító folyadékkal, vagy az ékszer "ultrahangos" tisztításával is, mely szintén az ötvösök által gyakorolt, hatékony módszer.

2009. október 2., péntek

Hangoskönyv

Nem tudom, ti hogy viszonyultok a hangoskönyvekhez...
Bevallom, én magam korábban enyhén szólva is idegenkedtem tőlük; valahogy úgy tekintettem rájuk, mint a lusta diákok által kedvelt "kivonatos" kötelező olvasmányokra (a regény lényege 300 helyett 20 oldalba sűrítve...csak közben pont a lényeg vész el)
Azt gondoltam biztos csak azok vesznek ilyesmit, akik lusták könyveket olvasni, esetleg még a dislexiások :/
Aztán valahogy mégis keveredett hozzánk szép lassan egy, kettő ilyen hangoskönyv cédé, és egy szép napon, már nem is tudom mikor, ráfanyalodtam az egyikre.
Tudjátok mire jöttem rá?
Mindenféle babrálás, kézi munkát igénylő elfoglaltság mellett roppant élvezetes tud lenni egy-egy hangoskönyv!
Az ember alkot, és közben még művelődik is ;)
Az meg csak hab a tortán, hogy az éppen "hallgatott" olvasmány mennyire befolyásolja a készülő művet (sokszor nagyon is!).
Legkedvesebb hangoskönyvem Hrabal Sörgyári capriccio-ja Für Anikó előadásában.
A könyvet korábban olvastam már, de a CD változat is remekmű!
Ha nem úgy mennek a dolgok kis házam táján, ahogy szeretném, csak meghallgatom újra, és máris rózsásabb fényben látom a világot :)
Garantált antidepresszáns.

2009. szeptember 29., kedd

Arany-bigyók

Ismét kísérletezgettem...ezúttal méregdrágán beszerzett, valódi, 22 karátos arany lapocskákat kombináltam áttetsző üveggel...izgalmas, egyben idegtépő tapasztalat volt, a közeljövőben nem hinném, hogy ismét nekiveselkednék :)
Hogy miért? Leginkább azért, mert az aranyfólia roppant kényes jószág, nagy lelki ráhangolódást követően szabad csak hozzányúlni...ha rosszul nyúlunk hozzá akkor szakad, törik, söndörödik-pöndörödik, hozzátapad az ujjunkhoz és minden elképzelhető testrészünkhöz (ezzel végérvényesen használhatatlanná válva persze) de ami a legbosszantóbb, hogy amíg dolgoztam, percekig csak lopva mertem levegőt venni, mert ezek a kis dögök, miután az égő mellé készítettem őket, a legkisebb légáramlat hatására is vad röpdösésbe kezdtek...
Ugye sikerült kedvet csinálnom a kipróbáláshoz >:)

2009. szeptember 23., szerda

Kerek vagy KEREK?

Talán megfigyeltétek már, hogy az esetek többségében a "kézműves" (azaz nem futószalagon, jobbára sablonok segítségével gyártott távolkeleti) lámpagyöngyök alakja inkább egy laposabb zsömléhez (vagy amerikásan donut-hoz) hasonul, mint egy szabályos gömbhöz.
Mindez évek óta elmondható az én kezeim közül kikerülő gyöngyökről is...
Nem is próbáltam megoldást találni a dologra, részint, mert tetszik ez a forma, illetve azért is, mert elkönyveltem, hogy ezeknek így "kell" kinézniük...

Korábban olvastam valahol, hogy a férfiak, valamilyen rejtélyes oknál fogva (és feltéve persze ha lámpagyöngyözésre adják a fejüket) gyorsabban "ráéreznek a kerekségre" illetve hajlamosabbak a szabályosabb gömb alakhoz közelítő gyöngyöket produkálni....
Még egy ok, hogy elkönyveljem, mindez genetikailag kódolt, naná, hogy a férfiaknak fekszik a kerek forma :)

Aztán nemrég forradalmi felfedezést tettem!
Beszereztem pár nagyon vékony acélpálcát, és már az első alkalommal világossá vált, hogy a pálca átmérője és a gömbölyűség fordítottan arányos egymással!

Azaz minél vékonyabb pálcára dolgozom fel a forró üveget, annál nagyobb valószínűséggel lesznek kellemesen kerekdedek a gyöngyök :)
Gondolom egyszerű fizikáról van szó, de az sosem volt az erősségem.

Íme illusztációként két különböző átmérőjű pálcára olvasztott gyöngy, remélem látszik a különbség

2009. szeptember 22., kedd

Szeptemberre hangolva

Biztosan sokan értetlenül fogadják majd, de számomra a szeptember a legkedvesebb hónap.
És nem csak azért, mert szeptemberi vagyok ;)
Szeretem a lágy fényeket, a természet izgalmas színeit és illatait, a termények betakarítását...olyan jó látni, hogy az egész éves munkánknak eredménye van!

A hétvégét a Balaton-felvidéken töltöttük.
Gondoltam egyet, és Susie Vaughan "Vesszőfonás" című könyvén felbuzdulva megnyírbáltam a kertben található veresgyűrű-som bokrokat, aztán kerítettem még elvadult szőlőindákat is, és nekiláttam kosarat fonni.
Gyengébb idegzetű, illetve a kosárfonásban jártasabb olvasóim lehetőség szerint ne olvassanak tovább :)
Íme a kissé csálé végeredmény, ami ugyan szépségversenyre nem megy, de nagyobb zöldségek, gyümölcsök tárolására tökéletesen megfelel.
Azonnal munkára is fogtam...

Végezetül egy nektárra éhes pillangó portréja...

2009. szeptember 17., csütörtök

Tücsök és bogár

Ugye emlékeztek még a kukacra, akit már egy korábbi bejegyzésben is megmutattam?
Akkor csak illusztációnak használtam fel őt ahhoz, hogy bebizonyítsam, valójában nem létezik olyan, hogy "elrontott lámpagyöngy"...
Most megmutatom, mi készült belőle ;)

Egy kedves visszatérő vásárlóm rendelt tőlem egy katicás medált, illetve egy bio zöldalmás kitűzőt...ugyebár egyértelmű, hogy ha bio az alma, akkor kukacnak is kell lenni benne!
Nagyon pontos paramétereket kaptam a kukac és az alma színét illetőleg, remélem Anna elégedett lesz a végkifejlettel ;)

Nagyon szeretek ilyen szokatlan, nem sablonos dolgokkal bíbelődni; ez a kitűző remek alkalom volt arra, hogy egyszerre élhessem ki a gyöngykészítés és a varrás iránt érzett szenvedélyemet.

2009. szeptember 16., szerda

Virágzás

Hát igen, elkapott engem is a gépszíj, jobban mondva a virág-láz!
Lámpagyöngyös körökben kedvenc, ám sok gyakorlást igénylő ínyencségnek számítanak ezek az üvegbe zárt virágos gyöngyök...
A legnagyobb elismerés, mikor valaki lelkesen megkérdezi, hogy vajon hogy sikerült ezeket a (préselt) virágokat a gyöngybe bedolgozni?

Kitaláljátok, melyik virág közepe rejt gyémántokat?

A képen látható virágos gyöngyök hamarosan megvásárolhatók Meska boltomban

2009. szeptember 15., kedd

Sétakocsikázás

Egy kedves ismerősünk hintózni invitált minket a hétvégén Ceglédbercel határába.
Pompásan sikerült a nap; az idő és az őszi táj is gyönyörű volt.
Gyakrabban kéne ilyeneket csinálni :)

Sellő, a négyhónapos pónilány azonnal belopta magát a szívembe

Sellő és anyukája "bevetésre készen"

Holnap ígérem mutatok gyöngyöket is!

2009. szeptember 11., péntek

Ránctalanítás

Tegnap este, hetek óta először, végre volt időm gyöngyözni egy kicsit.
Az égő mellett eltöltött 4-5 óra felért egy fullextrás wellness-hétvégével; homlokom és lelkem ráncai kisimultak, így most újult erővel vethetem bele magam a szorgos hétköznapokba :)

Egy kis ízelítő a tegnap esti termésből:

Ennek a két gyöngynek az érdekessége az, hogy ők tulajdonképpen ikrek...na jó, de legalábbis édestestvérek :)
Az történt, hogy a bal oldali gyöngy, amely eredetileg szintén kukacként kezdte földi pályafutását, menet közben meggondolta magát, és hát izé...nem egészen olyanra sikeredett, amilyenre szerettem volna.
Mit csináljon az ember lánya egy elrontott gyönggyel?
Egy sóhajjal (esetleg a gyöngy, opcionálisan az üveggyártó felmenőinek dicsőítése mellett) félreteheti azt, VAGY megpróbálhatja menteni, ami menthető.
Én általában az utóbbit választom :)
Egy kis maszatolás még itt, egy kicsi ott, a nem tökéletesre sikerült minták átalakítása 'nonfiguratív' elemekké, és máris megmentődött a haza!
Utólag ki mondaná meg, hogy a gyöngy nem direkt lett ilyen?

Íme a válasz arra, hogyan sikerülhet egy pár fülbevalóhoz két (közel) azonos nagyságú gyöngyöt készíteni!
Persze ennek is van időigényesebb módja; nevezetesen, hogy az ember "legyárt" 3-4 darabot ugyanazzal a mintával, aztán reménykedik, hogy ezek között lesz legalább kettő, amik közel azonos nagyságúak.
Vagy...egyszerre készíti el mindkettőt!
Ez a megoldás sok rutint igényel, kezdő lámpagyöngyösöknek nem ajánlott, mert menet közben egyformán kell koncentrálnunk mindkét gyöngyre!
Ha nem így teszünk, jobb esetben az egyik, ha pechünk van, mindkettő eltörik.

2009. szeptember 8., kedd

Gyémántvirág

Ezeket az induri pinduri (ipari) gyémántokat, még két éve, Isztambulban vételeztem.
A kipróbálását azóta halogattam; mindig akadt valami "sürgősebb" tennivalóm.

Most végre megembereltem magam, és megcsináltam!

A virágok közepébe remegő kézzel ágyaztam be a kis huncut köveket, melyek eredetileg fehérek, vagyis színtelenek voltak, de a rájuk olvasztott halvány lila üveg miatt most gyönyörű orgonaszínben csillognak...sajnos a fotó nem egészen adja vissza a fényüket.

Hamarosan más színkombinációkkal is jelentkezem!

2009. szeptember 4., péntek

Szomorú vagyok


Valószínűleg azért vagyok ilyen tájékozatlan, mert nincs tévénk.
Csak így történhetett meg, hogy én egészen tegnap estig nem is hallottam róla, mi készül itt villanykörte-ügyben...

Akik ismernek tudják, hogy nagy környezetvédő vagyok, vagy legalábbis annak tartom magam.
Az alábbi hír hallatán tehát egyértelműen örömujjongásban kéne kitörnöm:

"Szeptember elsejétől már csak az új, energiatakarékos körték lesznek kaphatóak
Szeptember elsejétől eltűnnek az uniós országok üzleteinek polcairól a régi típusú 100 wattos villanykörték, hogy helyet adjanak az új, energiatakarékos változatnak. A tavaly decemberben kötött megállapodás értelmében a kisebb teljesítményű hagyományos izzókat később, az elkövetkező években fokozatosan vonják ki a forgalomból. Egy év múlva búcsúzik az unió a 75 wattos régi körtéktől, és a teljes termékskála 2012. szeptember elsejéig újul meg. Az úgynevezett kompakt fluoreszkáló fényforrással ( CFL) a régi villanykörték által használt energiának akár a nyolcvan százalékát is meg lehet spórolni, ami egyben a széndioxid-kibocsátó energiatermelésre is mérséklő hatást gyakorol. Az európai fogyasztóvédelmi szövetség, a BEUC üdvözölte a változást"

Hát ez így elsőre mind nagyon szép és jó, de miután kicsit utána olvastam a témának, már egészen másképp gondolom :(
Amit a hírekben nem mondanak:
Bár ezek az újfajta kompakt égők valóban kevesebb áramot használnak, az előállításuk sokkal több energiával jár, mint a hagyományos izzóké.
A kompakt égők a bennük lévő higany miatt rendkívül környezetszennyezőek.

A kompakt csöveknek "sávos a színspektruma" ami rengeteg biológiai problémát okoz pl. hormonális szinten.

Ha gyakran kapcsolgatjuk, az energiatakarékos égő sokkal hamarabb tönkre megy, mint a hagyományos izzó.
A kompakt csövek rádiófrekvenciás zavarokat is kelthetnek, továbbá olykor hallható - zavaró - zúgást okozhatnak, az izzók viszont csendesek.

A hagyományos izzó spektruma lényegesen közelebb áll a természetes fényhez, mint az ún. energiatakarékosé.
És végezetül a számomra legfájóbb pont: olyan energiatakarékos égővel még nem találkoztam ami azt a meghitt melegséget és bársonyosságot vissza tudta volna adni, amit egy hagyományos izzó sugároz magából.

Én a magam részéről siratom a villanykörtét!

2009. szeptember 3., csütörtök

A legjobb barátom :)


...na jó, ez azért talán egy kicsit túlzás :)
De tény, hogy mióta beszereztem ezt a gyönyörűséget, sokkal vidámabban megy a "csihatolás".

Mint tudjuk minden szakmának megvannak a maga "emelkedett pillanatai"...a lámpagyöngy készítés esetében ez az az időszak, amit a gázégő be- illetve kikapcsolása között tölt el az ember.

Igen ám, de ott vannak ám a muszáj tennivalók is, amik nélkül nincs élvezkedés!
Hogy mik ezek?
Hát például az előpakolás, a fémpálcák előkészítése, aztán végül, de nem utolsósorban a kihűlt gyöngyök TISZTÍTÁSA!
Ugye te is találkoztál már olyan boltban vett (feltehetőleg távolkeleti) gyönggyel, aminek a "furata" fehér bevonattal volt tele?
Hát ezt normál esetben a lelkiismeretes készítőnek ki kellene tisztítania a furatból, nem csak azért, mert a felfűzött gyöngyből idővel kidörzsölődő por nem kelt túl esztétikus látványt a ruhánkon, hanem azért is, mert ennek a pornak a belégzése sem túl egészséges :S

Az alkotás eme rabszolgamunka jellegű fázisát eddig pipatisztítóval, kulcsreszelővel, fonallal és még a jó ég tudja mivel végeztem, de a folyamat minden szerszám esetében keservesen nyögvenyelős volt... most kezemben a végső válasz minden problémára!

Gyémántreszelő!

Annyira szépen, gyorsan dolgozik, a csúnya por egy szempillantás alatt huss, szertefoszlik a furatból!
Mióta megvan, esküszöm még a tisztítást is élvezem ;)

2009. augusztus 31., hétfő

Ahány arc, annyi egyéniség

Vicces, ahogy egymás mellé rakom a kis gésa fejeket: mindegyik arc egy külön világ, a maga sajátos arckifejezésével; van, amelyik gőgösre, sőt arisztokratikusra sikeredik, a másik meg mintha cuppantós csókhoz csücsörítene, megint másik szolidan, amolyan gésásan mosolyog a "bajsza alatt" :)

Azt hiszem pont ez az, ami miatt nem lehet ezt az egészet megunni!

Minden gyöngy egy új rejtély, soha nem tudhatod előre pontosan, hogy vajon mi sül ki belőle...ha megszakadnék, sem tudnék két egyformát készíteni, de ha egyszer mégis sikerülne, azt hiszem az lenne a nagy szerelem vége :)